## 1.1. IKT ### 1.1.1. Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma Az **I**nformációs és **K**ommunikációs **T**echnológiák (röviden: IKT) olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek, innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást, tárolást, kódolást elő­segítik, gyorsabbá, könnyebbé, és hatékonyabbá teszik. ### 1.1.2. Az IKT szolgáltatások típusai: internetes szolgáltatások, mobil technológiák és irodai alkalmazások #### Internetes szolgáltatások - **Webszolgáltatások**: böngészés, keresők, portálok, e-kereskedelem - **Kommunikációs eszközök**: e-mail, csevegés (chat), videóhívások, közösségi hálózatok - **Felhőszolgáltatások**: fájltárolás (Google Drive, OneDrive, Dropbox), online együttműködés (Google Docs, Office 365) - **Multimédiás szolgáltatások**: streaming (YouTube, Spotify, Netflix), online játékok - **Elektronikus ügyintézés**: e-kormányzati portálok, banki szolgáltatások, online számlafizetés #### Mobil technológiák - **Mobilkommunikáció**: telefonhívás, SMS, MMS - **Mobilinternet**: 3G, 4G, 5G hálózatok – bárhol, bármikor elérhető online kapcsolat - **Mobilalkalmazások**: közösségi média appok, navigáció (Waze, Google Maps), banki appok, egészségügyi applikációk - **Mobilfizetés**: NFC-s érintéses fizetés (Google Pay, Apple Pay, Simple) - **Helymeghatározás, GPS**: térképszolgáltatás, helyfüggő ajánlatok #### Irodai alkalmazások - **Szövegszerkesztők**: Word, Google Docs - **Táblázatkezelők**: Excel, Google Sheets - **Bemutatókészítők**: PowerPoint, Google Slides - **Adatbázis-kezelők**: Access, LibreOffice Base - **Projektmenedzsment és jegyzetelés**: Trello, Notion, OneNote - **Integrált irodai csomagok**: Microsoft Office, LibreOffice ## 1.2. Hardver ### 1.2.1. A hardver fogalma, főbb számítógép típusok: desktop, laptop és tablet. A legfontosabb eszközök: okostelefonok, multimédia-lejátszók, digitális fényképezőgépek és tulajdonságaik **Hardver**en (angolul: *hardware*) azon fizikai berendezések összességét értjük, amelyek a számítógép működéséhez szükségesek. Az alábbi főbb számítógéptípusokat különböztetjük meg: - **asztali számítógép** (angolul: *desktop*): olyan számítógépet, amely a hordozható eszközökhöz képest viszonylag kötött helyen (például egy íróasztalon) működik.![[computer-8659_1920.png]] - **laptop** (más néven: **notebook**) - hordozható személyi számítógép - az asztali változatokhoz képest lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik - ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épülnek fel, azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali számítógépek![[apple-1282241_1920.jpg]] - **táblagép** (angolul: *tablet*): - hordozható számítógép - leginkább tartalomfogyasztásra fejlesztették ki - lapos, palatáblára emlékeztető formai kialakítású - elsődleges kezelési felülete az érintőképernyő![[bar-621033_1920.jpg]] #### Legfontosabb eszközök - **okostelefon** (angolul: *smartphone*): - számítógépszerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefon - nincs egyértelmű meghatározása - teljes értékű operációs rendszere szabványosított interfészeket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára - "miniatűr számítógép, ami képes telefonként is működni"![[iphone-160307_1920.png|300]] - **multimédia lejátszó** - olyan önálló eszköz, amely külső adathordozóról (pendrive, merevlemez, DVD, Blu-ray) vagy hálózatról játszik le tartalmat - Példák: DVD- és Blu-ray lejátszó, set-top box, okos TV médialejátszó funkcióval - **digitális fényképezőgép** - digitális fényképek készítésére alkalmas - főbb részei: optikai leképező rendszer, félvezetős érzékelőpanel (CCD), elektronika, flash memória - a készíthető képek felbontását megapixelben (MP) adják meg - 1 MP egymillió képpontot jelent - esetenként többféle felbontást is megadnak, ugyanakkor ezek közül mindig a legkisebbet nézzük, mert ezek a képalkotásban ténylegesen részt vevő pontok - gyújtótávolság: a nagyítás mértékének meghatározására szolgáló mérőszám; normál 10 mm-es gyújtótávolságnál látszódik a legjobban a kép perspektívája, mert a látószöge nagyjából megegyezik az emberi szemével![[camera-32871_1920.png]] ### 1.2.2. A processzor (CPU), a memória (RAM) és az adattárolók fogalma és működése. #### Processzor (CPU) - meghatározó jelentőségű alkatrész - feladata: - program utasításainak végrehajtása - számítógép egységeinek irányítása - az alaplapon található ##### Kivitelezés - integrált áramkörként (IC) hozzák forgalomba - érintkezőinek (lábainak) számától és elhelyezkedésétől függően többféle tokozása terjedt el - csak a tokozásának megfelelő foglalatba helyezhető ##### Gyártók - az első IBM PC-k processzorait az Intel cég gyártotta - a vetélytársak közül a legnevesebbek az AMD propcesszorok ##### Hűtés - a nagyfokú integráltság miatt külső hűtésre van szükség a túlmelegedés ellen - hővezető pasztával hűtőbordát ragasztanak rá és a tetejére ventillátort szerelnek ##### Gyorsítótárak - a processzor gyorsításához hozzájárul a gyorsítómemória (*cache*) - több szintje létezik ##### Utasításkészlet - a processzor által értelmezett utasítások halmaza - meghatározza milyen programokat használhatunk az adott számítógépen - az operációs rendszereket gyártó cégek gyakran megadják, hogy milyen processzorra garantálják a működést ##### Órajel - ütemezi a processzor műveleteit - a legegyszerűbb elemi műveletek egy órajelet igényelnek - minél nagyobb az órajel frekvenciája, annál gyorsabban működik a processzor - az újabb processzorok már gyorsabban tudnak működni az alaplap rendszerfrekvenciájánál, ezért ezek a processzorok tartalmaznak egy órajel-többszöröző áramkört ^[egy külső órajel alatt hány jelet adjon a belső óra]; a szorzókat csak olyan értékekre lehet beállítani, hogy a processzor összhangban maradjon a perifériákkal #### **RAM** - **R**andom **A**ccess **M**emory - véletlen hozzáférésű memória - elektronikus ^[integrált áramkörökben (IC) található, nagy sebességű memória] - közvetlen hozzáférésű ^[az adatok elérési ideje független az adatok tárolási sorrendjétől] - írható-olvasható tárolóegység - üzemeltetéséhez áram (energia) szükséges - tartalma a kikapcsoláskor elvész - itt találhatóak a futó programok is - kevés RAM esetén előfordulhat, hogy egyik-másik program lelassul vagy nem működik #### Adattárolók ##### Merevlemezes egység - angolul: **HDD** (**H**ard **D**isk **D**rive, wichester) - mágneses elven működik - véletlen hozzáférésű - írható-olvasható - megbízható háttértároló eszköz - kapacitása néhány száz GB-tól néhány TB-os nagyságrendig - **Szerkezet, működés, fizikai sérülések** - egy meghajtó általában több mágneslemezt tartalmaz, melyek egy közös tengelyen egy más felett helyezkednek el, és együtt forognak - a lemezeket egybeépítik a meghajtóval, így zárt, pormentes egységet alkotnak - az író-olvasó fejek a forgó mágneslemez által kavart légpárnán úsznak, emiatt a lemez és a fej közötti távolság mikron nagyságrendű - kis mechanikai behatásra (pl. rázkódás) a fej hozzáérhet a lemezhez, és megsértheti a mágneses felületet - a fej és a lemez közé kerülő porszem is megkarcolhatja a mágneslemez felületét - az adatokat a mágneslemezen kör alakú sávokon, azokon belül szektorokon tároljuk - a lemezeken található, egymás felett elhelyezkedő, egy fejpozícionálással kiolvasható sávokat cilindernek nevezzük ##### SSD - félvezetős memóriát használó adattároló eszköz - nem tartalmaz mozgó alkatrészt, mint a HDD - kevésbé sérülékeny, mint a hagyományos merevlemez - hangtalan - kevés hőt termel - nincsenek a mechanikából adódó késleltetések - az adathozzáférés egyenletesen gyors - az újraírások száma (elvileg) korlátozott - általában drágább, mint a HDD ### 1.2.3. A legfontosabb bemeneti/kimeneti eszközök: nyomtatók, képernyők, szkenner, billentyűzet, egér, webkamera, hangszóró, mikrofon #### Nyomtató #### Képernyő #### Lapolvasó (szkenner) - segítségével papírról vihetünk be képeket, szövegeket a számítógépbe - az így bevitt adat pontokból álló kép (akkor is, ha szöveget olvastunk be; ha szövegként szeretnénk kezelni előbb egy karakterfelismerő program (**OCR** - **O**ptical **C**haracter **R**ecognition) segítségével megpróbálhatjuk szöveggé alakítani - jellemző adata a felbontóképesség; mértékegysége a **DPI** (**D**ot **P**er **I**nch, képpont per hüvelyk)^[Megmutatja, hogy egy hüvelyken hány képpont található. Minél nagyobb ez az érték, annál jobb minőségű a kép (viszont annál tovább tart a beolvasás, és annál nagyobb méretű lesz a képfájl)] - egy normál szöveg digitalizálásához bőven elegendő a 300-400 DPI, fekete-fehér üzemmódban #### Billentyűzet - elsősorban betűk, számok és egyéb jelek bevitelére alkalmas eszköz - normál billentyűzet részei: - alfanumerikus rész: az összes egyszerűen használható betű, szám és írásjel és az íráshoz szükséges legtöbb speciális billentyű - **Enter** (Return, kocsivissza, soremelés) - új bekezdés, parancs lezárása - **Shift **- betűváltás (alsó-felső pozíció, kisbetű-nagybetű) - **Ctrl** - módosító billentyű - **Alt** - menübe váltó és módosító billentyű - **Alt Gr** - módosító billentyű, valamint lenyomva a billentyű jobb alsó karakterét jeleníti meg - **Backspace** - kurzortól balra lévő karakter törlése - **Tab** - pozícionálás - **Caps Lock**- kisbetűs-nagybetűs írásmód váltó - funkció- és speciális billentyűk - ezek közül a legfontosabbak: - felső sorban: **F1-F12** funckióbillentyűk - **Esc** - visszavonás - az alfanumerikus és a numerikus rész között: - **nyilak** - kurzor vagy egy objektum mozgatása - **Home**, **End**, **PageUp**, **PageDown** - általában mozgatás vagy pozicionálás - **Delete** - a kurzortól jobbra lévő karakter törlése - számbillentyűzet (a billentyűzte jobb oldalán): - **/**, **\***, **-**, **+** - matematikai alapműveletek - **NumLock** - számbillentyűzet ki-be kapcsolója - a billentyűk kis gombok, amelyek megnyomáskor egy-egy áramkört zárnak; az áramkörök záródását érzékeli a számítógép - többféleképpen csatlakoztathatjuk a számítógéphez: PS/2, USB, Bluetooth - **ergonomikus**nak nevezzük, ha elrendezése megkönnyíti a gépelést #### Egér - mutatóeszköz - a képernyőn megjelenő mutató alakzatokat (pl. nyíl, kéz stb.) mozgathatjuk - a gombok különböző feladatok kiválasztására szolgálnak (pl. menüválasztás) - csatlakoztathatjuk: vezetékkel (PS/2 vagy USB) vagy vezeték nélkül (Bluetooth) - működéséhez néha szükséges külön meghajtóprogram (driver) - létezik balkezes egér, de operációs rendszer is felkínálja a bal és jobb egérgomb cseréjét - régen a mechanikus egér volt az elterjedt, napjainkban már inkább az optikai **Optikai egér működése** - az egér alján egy villogó piros LED és egy érzékelő (szenzor) található - a LED egy villanása megvilágítja az alatta lévő területet, és az érzékelő egy felvételt készít az alatta lévő felület egyenetlenségeiről, amit a következő villanáskor megismétel - a két felvétel különbségéből következteti ki az egér elektronikája a mutató aktuális helyét - túl sima és jól tükröződő felületen nem jól használható - ha a szenzor egy ideig nem érzékel változást, a LED rövid időn belül gyengébbre veszi a fényerőt, de amint megmozdítjuk, újra visszakapcsol #### Webkamera #### Hangszóró #### Mikrofon ### 1.2.4. Bemeneti/kimeneti portok : USB, HDMI ## 1.3. Szoftver és szoftverlicenc ### 1.3.1. A szoftver fogalma és főbb típusai: operációs rendszerek, alkalmazások. Helyben telepíthető és online elérhető alkalmazások fogalma **Szoftver**nek (angolul: *software*) nevezzük a hardvert működtető programokat. **Főbb típusai:** - **rendszerprogramok**: a számítógép használatához nélkülözhetetlen, illetve nagyon szükséges programok (pl. operációs rendszerek, operációs rendszer segédprogramjai); ezek közül kiemelt szerepe van az operációs rendszernek - **fejlesztői programok**: egyéb programok előállításához szükséges programok (pl. programnyelvek, fordítóprogramok stb.) - **felhasználói programok** (más néven: alkalmazások): valamilyen célfeladatra kifejlesztett programok ### 1.3.2. Az operációs rendszer fogalma és néhány közismert számítógépes operációs rendszer Az **operációs rendszer** (angolul: *operating system*, röviden: *OS*) a számítógép alapprogramja, nélküle nem használható a számítógép. Egy számítógépre több operációs rendszer is telepíthető, de egyszerre mindig csak egy futhat. #### Feladatai - **erőforrás-kezelés**: a számítógép minden használatban lévő eszközét (hardver és szoftver) felügyeli és kezeli - **processzorütemezés**: meghatározza mikor melyik program használhatja a processzort - **memóriakezelés**: minden eszköz és program számára - így önmaga számára is - biztosítja a megfelelő memóriaterületet a működéshez - **lemezkezelés**: a háttértárakon tárolt adatok tárolása, kezelése, mozgatása, ellenőrzése; a tárolás szervezése fájlokba és könyvtárakba - **programok futtatása**: biztosítja a futó programok számára a futásukhoz szükséges erőforrásokat. - **kapcsolattartás a felhasználóval**: híd a felhasználó és a számítógép között - **egyszerűbb alkalmazások biztosítása** (pl. szövegszerkesztő stb.) Azokat az operációs rendszereket, amelyek több alkalmazást (programot) egyszerre tudnak futtatni, **többfeladatos** (angolul: *multitask*) rendszereknek hívjuk. Azokat az operációs rendszereket, ahol a rendszert és szolgáltatásait minden felhasználónak egyénileg állíthatjuk be, **többfelhasználós** (angolul: *multiuser*) rendszernek nevezzük. A beállítási lehetőségeknek több szintje van: - megadható egyedi munkakörnyezet - beállítható, hogy az egyes felhasználók milyen jogosultságokkal rendelkezhetnek Nem minden operációs rendszer többfelhasználós, de a korszerűek általában igen. #### A legelterjedtebb operációs rendszerek - **Windows**: a Microsoft Corporation által gyártott operációs rendszer. Legfrissebb változata a Windows 11. Jelenleg ez a [legelterjedtebb operációs rendszer](https://gs.statcounter.com/os-market-share/desktop/worldwide) a világon. - **Linux** - MacOS ### 1.3.3. Néhány közismert alkalmazás: irodai-, kommunikációs-, közösségi-, média-, dizájn- és mobilalkalmazások ### 1.3.4. Végfelhasználói szerződés fogalma (EULA), legális szoftverek használatának fontossága **végfelhasználói licencszerződés** (angolul: **E**nd **U**ser **L**icense **A**greement, röviden **EULA**) - egy szolgáltatás szerzői és használói közti kapcsolatot leíró szerződés -  opcionális dokumentum, mely a felhasználónak egy szolgáltatás használatát korlátozza - egy egyoldalú szerződés, a felhasználó elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem tárgyalja meg tartalmukat a szerzővel - tartalma a felhasználót és a szerzőt betartására kötelezi ### 1.3.5. A szoftverlicencek típusai: zárt és nyílt forráskódú, próbaverziók, shareware, freeware szoftverek ##### szoftverlicenc - egy jogi dokumentum - meghatározza a szoftver felhasználási feltételeit - egy szerződés a szoftver készítője (vagy jogtulajdonosa) és a felhasználó között - rögzíti, hogy a felhasználó milyen jogokkal rendelkezik a szoftver használatát illetően, és milyen korlátozások vonatkoznak rá - a szoftver szerzői jogvédelem ^[A szoftver készítője kizárólagos joggal rendelkezik annak terjesztésére, másolására és módosítására.] alatt áll - lényegében engedélyt ad a szoftver használatára, de nem ruházza át a tulajdonjogot a felhasználóra típusai: - **zárt forráskódú licenc:** a leggyakoribb típus; szigorúan korlátozza a felhasználási jogokat - **nyílt forráskódú licenc:** széles körű felhasználási jogokat biztosít, beleértve a módosítás és terjesztés jogát is - **freeware:** ingyenesen használható szoftver, de a felhasználási jogok korlátozottak lehetnek - **shareware:** próbaverzió, amely bizonyos ideig ingyenesen használható, majd fizetni kell a teljes verzióért ## 1.4. Indítás és kilépés ### 1.4.1. Számítógép elindítása és bejelentkezés felhasználói névvel és jelszóval ### 1.4.2. A számítógépből való szabályos kijelentkezés, lekapcsolás, újraindítás # Források - http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/05_ikt_02_27/221ikt_fogalma.html (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 07.) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztali_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 07.) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Laptop (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 07.) - https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1blag%C3%A9p (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 07. ) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Okostelefon (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 07.) - https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9gfelhaszn%C3%A1l%C3%B3i_licencszerz%C5%91d%C3%A9s (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 10.) - https://itszotar.hu/szoftverlicenc-jelentese-es-a-felhasznalasi-jogok-magyarazata/ (utolsó hozzáférés dátuma: 2025. 09. 10.) - *Bodnár István, Magyary Gyula: Informatikai füzetek - Az informatika elméleti alapjai. Kiskapu Kft. 2005* A képek forrása: [Pixabay](https://pixabay.com)